A HEURÉKA Regionális Egyesület a Hátrányos Helyzetű Emberekért Egyesület

ALAPSZABÁLYA

 

wholesale jerseys
cheap oakleys
fake oakleys
replica oakleys
cheap oakleys
fake oakleyswholesale jerseys

melyet az alapító tagok a Polgári Törvénykönyvről szóló  2013. évi V.  törvény ,valamint az egyesülési jogról , a közhasznú jogállásról , valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései szerint a 2008. április 15.-ei alakuló közgyűlésükön állapítottak meg és fogadtak el. Jelen okirat tartalmazza a  2014.05.12. és 2014.09.03. , illetve 2015.12.03.és 2016.01.20. napján tartott Közgyűlésen elfogadott módosításokat. A módosítások vastag , aláhúzott betűvel vannak jelölve.

 

 

I.Az Egyesület neve , székhelye , az Egyesület célja , tevékenysége

I.1. Az Egyesület neve:

HEURÉKA  Regionális Egyesület a Hátrányos Helyzetű Emberekért Egyesület

christian louboutin on sale
cheap christian louboutin
christian louboutin outlet
repilca christian louboutin
cheap oakley sunglasses china
fake oakleys for sale
replica oakley sunglasses
cheap oakleys free shipping

Az Egyesület rövidített neve: HEURÉKA Egyesület

 

I.2. A szervezet székhelye:

4456 Tiszadob Dózsa György u. 83/A.

 

Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi , az Alaptörvény keretei között.

 

I.3. Az Egyesület célja , tevékenysége:

 

Az Egyesület alapvető célja a szociálisan hátrányos helyzetű felnőttek és gyermekek , megváltozott munkaképességűek , egészségkárosultak támogatása.

Az egyesület célja továbbá mind tagjai , mind egyéb társadalmi szervezetek , civil kezdeményezések segítése pályázati és adminisztrációs tevékenységeik ellátásában , működésük körében tanácsadás (pl: menedzsment , ifjúság- és környezetvédelmi , valamint drogprevenciós képzés) , szükséges szolgáltatások nyújtása , kapcsolattartás segítése , érdekképviselet ellátása , ezen belül jogi-, PR- és marketing tanácsadás , rendezvényszervezés , valamint sajtómegjelenés biztosítása. Kiemelt figyelemmel ezen szervezetek tudományos és kulturális tevékenységéhez kapcsolódó szakmai háttér biztosítására , valamint a tagok ilyen irányú vállalásainak és munkájának akítv segítésére.

 

Az egyesület közhasznú tevékenységei , amelyeket a felsorolt jogszabályokban meghatározott közfeladatokhoz kapcsolódóan közvetve végez:

 

1. egészségmegőrzés , betegségmegelőzés az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatásokhoz kapcsolódóan közvetve a 2011. évi CLXXXIX: tv. 23. § (5) 9. pontja alapján
2. szociális tevékenység , családsegítés a szociális , gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a 2011. évi CLXXXIX. törvény 23.§ (4) 4. pontja alapján
3. kulturális tevékenység a közösségi kulturális hagyományok , értékek ápolása , a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósítása , mint közfeladathoz kapcsolódóan az 1991. évi XX. tv. 121. §. a)-b) pontja alapján
4. természetvédelem , állatvédelem a természetvédelmi kultúra fejlesztése , a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása közfeladathoz kapcsolódóan az 1996. évi LIII. tv. 64. § (1) alapján
5. gyermek-és ifjúságvédelem , gyermek és ifjúsági érdekképviselete a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a 2011. évi CLXXXIX. tv. 23. § (5) 11. , valamint 1997. évi XXXI. tv. 17.§(1) alapján
6. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel , valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység nemzetiségi oktatás , nemzetiségek anyanyelvi oktatásához anyanyelvű pedagógusok képzésének biztosítása a 2011. évi CLXXIX. tv. 163. §(1) alapján
7. rehabilitációs foglalkoztatás a fogyatékos személyek , szenvedélybetegek életvezetési képességének kialakítása , illetve helyreállítás , mint közfeladathoz kapcsolódóan az 1993. évi III. tv. 72.§ (1) és (2) –hez kapcsolódóan
8. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének , foglalkoztatásának elősegítése , és a kapcsolódó szolgáltatások a meghatározott jogalanyok saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli képzéséhez kapcsolódóan a 2011. évi CI. tv. 3.§ (2) a) b) pontja alapján
9. közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető- szolgáltatások a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatásához , mint közfeladathoz kapcsolódóan a 2011. évi CLXXXIX. tv. 6.§ (a) (b) pontja alapján

I.4. Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat , szervezet pártoktól független és azoknak támogatást nem nyújt.

 

I.5. Az egyesület nem zárja ki , hogy tagjain kívül más személyek is részesülhessenek a fenti közhasznú szolgáltatásokból. Az egyesület közhasznú működésének eredményéből , esetleges szolgáltatásaiból kérelem , pályázat , céltámogatás , költségtérítés , vagy más módon bárki részesedhet.

Az egyesület céljaival egyetértő és tevékenységében közreműködni kívánó , tagsági jogokkal nem rendelkező természetes és jogi személyek az Elnökséghez intézett írásos kérelemben jelenthetik be igényüket , ezt követően számukra az egyesület tevékenységében való közreműködés lehetőségét a szervezés során az Elnökség  biztosítja.

 

II.tagok

II.1. Az egyesület rendes tagja lehet bárki , aki az alapszabályt elfogadja és üzleti , egzisztenciális , vagy politikai elkötelezettség nem gátolja az egyesület céljainak megvalósításában , elveinek képviseletében.

 

II.2. A rendes tag felvételéről az Elnökség dönt a jelentkezéstől számított két héten belül dönt. A belépéshez belépési nyilatkozat  és az Elnökség jóváhagyása szükséges.

 

II.3. Tiszteletbeli tagságra javasolható bármely szakmai területről olyan személy , aki kiemelkedően szolgálta az egyesület közhasznú tevékenységen  körébe tartozó bármely célt. A tiszteletbeli tagságot a közgyűlés fogadja el. A tiszteletbeli tagnak a közgyűlésen javaslattételi , véleményezési joga van , azonban szavazati joggal nem rendelkezik. A tagdíj befizetése részéről önkéntes alapon történik , arra nem köteles. A tag tiszteletbeli tisztségre nem választható.

 

II.4. Az egyesület rendes tagja jogosult:

arra , hogy az egyesület szerveiben válasszon és választható legyen

az egyesület céljai és tevékenységi körébe tartozó kérdések megvitatását kezdeményezni ,a döntésekben szavazati joggal részt venni. Minden tagnak egy szavazata van.

az egyesület szolgáltatásait  igénybe venni.

A természetes személy tag a tagsági jogait kizárólag személyesen gyakorolhatja.

 

II.5.

1. Az egyesületi rendes tag jogai:

• Részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, a közgyűlés határozatainak meghozatalában.
• Választhat, választható az egyesület szerveibe.
• Köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek;
• a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

 

1. Az egyesületi  rendes tag kötelességei:

• Az egyesület alapszabályának betartása, az egyesületi tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását, és az egyesület tevékenységét.

 

A tiszteletbeli tag szintén köteles az egyesület alapszabályát betartani , valamint nem veszélyeztetheti az egyesületi célok megvalósítását , az egyesület tevékenységét.

 

II.6.

Az egyesület rendes tagjává váló jogi személy , illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a tagsági jogait természetes személy képviselője útján gyakorolja. A jogi személy , valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tag az Egyesület Közgyűlésén egy természetes személy taggal  képviseltetheti magát , szavazás esetén egy szavazat illeti meg. A jogi személy , illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselője útján az Egyesület választott szerveinek tagjává válhat.

 

II.7. A rendes tagok a tagdíjat minden év március 31. napjáig kötelesek megfizetni az egyesület házipénztárába való befizetéssel.  A tagdíj mértéke évente 1000 Ft. Amennyiben a rendes tag nem fizeti meg határidőben tagdíját, úgy az elnökség a tagot póthatáridővel (legfeljebb 30 nap) felhívja a fizetési kötelezettsége teljesítésére. A felhívásnak tartalmaznia kell a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának következményére (tagságból történő kizárás) való felhívást is. Ha a rendes tag ezek után a megadott határidő alatt sem tesz eleget tagdíjfizetési kötelezettségének, az elnökség  határozattal kizárja a rendes tagot . A kizárt  rendes tag a határozat ellen az elnök útján a közgyűléshez fellebbezést nyújthat be, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. Az Elnök köteles a fellebbezés megérkezésétől számított 30 napon belüli időpontra összehívni a Közgyűlést , amely a fellebbezési eljárás során tárgyalást tart. A tárgyalás során személyesen meghallgatja a fellebbező felet , illetve esetleges tanúkat , valamint figyelembe veszi a rendelkezésre álló iratokat. A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt a fellebbezésről , amelynek  helyt adhat , vagy elutasítja azt. A kizáró határozatot a rendes taggal írásban , postai úton , ajánlott , tértivevényes formában közölni kell.. A kizárt rendes tag a jogerős kizárást kimondó határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróságon keresetet indíthat annak bizonyításával , hogy az törvénysértő volt.

 

II.8.

A tagság megszűnik a tag kilépésével , a tag halálával vagy kizárásával. A tag a kilépést , indokolási kötelezettség nélkül , írásban bejelenti az Egyesület Elnökének , aki törli Őt a tagok sorából.

 

II.9. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén az elnökség  – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra , hogy a kizárással érintett tag védekezését előadhassa , szükség esetén okiratokat , dokumentumokat csatolhasson az elnökség részére.  A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozat ellen a tag annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet az Egyesület közgyűléséhez. Az Elnök köteles a fellebbezés megérkezésétől számított 30 napon belüli időpontra összehívni a Közgyűlést , amely a fellebbezési eljárás során tárgyalást tart. A tárgyalás során személyesen meghallgatja a fellebbező felet , illetve esetleges tanúkat , valamint figyelembe veszi a rendelkezésre álló iratokat. A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt a fellebbezésről , amelynek  helyt adhat , vagy elutasítja azt. A kizáró határozatot a taggal írásban , postai úton , ajánlott , tértivevényes formában közölni kell. A kizárt tag a jogerős kizárást kimondó határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróságon keresetet indíthat annak bizonyításával , hogy az törvénysértő volt.

 

• A Közgyűlés

III.1. Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés. A közgyűlés helye az egyesület székhelye.

 

III.2.  Az egyesület évente legalább egy alkalommal ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze. Ülései  nyilvánosak , a tagokon és az ügyvezetésen kívül azon az elnökség által meghívottak , valamint az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni, úgy hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. A meghívónak tartalmazni kell: az

• egyesület nevét és székhelyét
• az ülés idejének és helyszínének a megjelölését
• az ülés napirendjét olyan részletességgel , hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörben álláspontjukat kialakíthassák.
• A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 8 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
• A közgyűlés megkezdésekor a tagok döntenek a levezető elnök, jegyzőkönyvvezető jegyzőkönyv hitelesítők, valamint a szavazatszámláló bizottság személyeinek megválasztásáról. A közgyűlés mindenen lényeges döntése jegyzőkönyvben kerül rögzítésre. Az elnök köteles a közgyűlés hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni. A határozatok azok meghozatalakor kerülnek kihirdetésre.

 

 

 

III.3. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele megjelent , kivéve a minősített döntések meghozatalára összehívott közgyűlést , amely akkor határozatképes , ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több , mint ¾-e megjelent.  A közgyűlés határozatait nyíltan , egyszerű szótöbbséggel hozza , kivéve az ügyvezető szerv tagjai megválasztásának esetét , melyről a Közgyűlés titkos szavazással határoz.  Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlés nem volt határozatképes, a Közgyűlést egy hónapon belül újra össze kell hívni. A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt  napirendi pontokban a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és ok megjelölésével , ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést.

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegye4des szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

III.4. A közgyűlésen és az elnökség ülésein hozott határozatokról  jegyzőkönyv készül: a jegyzőkönyvekről és a határozatokról az elnökség nyilvántartást vezet. A jegyzőkönyv készítése és a nyilvántartások vezetése az elnökség feladata. A nyilvántartás rögzíti a döntés tartalmát , időpontját , hatályát , a döntést ellenzők és támogatók számarányát. A közgyűlés a döntéseit az érintettekkel írásban közli. Amennyiben a döntés szélesebb kört érint , akkor azt az egyesület elnöke azt az egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetmény útján hozza nyilvánosságra.

Amennyiben a döntés valamely személyt is érint , azzal a határozatot az ülést követő munkanapon postai úton kell közölni.

 

III.5 A közgyűlés döntéseiről szóló nyilvántartás , továbbá az egyesület működésének főbb adatai , szolgáltatásai , az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet , a működés során keletkezett egyéb iratok nyilvánosak , az azokba való betekintést az egyesület székhelyén , az Elnökség  egy tagjával egyeztetett időpontban lehetővé kell tenni. Az egyesület működésével , szolgáltatási igénybevételi módjával , beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja , egyrészt a jogszabályokban biztosított módon ( közzétételi kötelezettség) másrészt az alapszabályban szabályozott irat betekintési és felvilágosítás adási jog rögzítésével. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása , úgy az egyesület vállalja , hogy a jogszabályban rögzített körben helyi sajtó útján megjelentetett közleményben teszi közzé ezen adatokat.

 

 

III.6. A  Közgyűlés hatáskörébe tartozik

• az alapszabály módosítása
• az egyesület megszűnésének , egyesülésének és szétválásának elhatározása
• a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása
• az éves költségvetés elfogadása
• az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása
• a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll
• az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása , amelyet az egyesület saját tagjával , vezető tisztségviselőjével , a felügyelő bizottság tagjával , vagy ezek hozzátartozójával köt
• a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok , a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről szóló döntés
• a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása , visszahívásuk és díjazásuk megállapítása
• a végelszámoló kijelölése

 

1. Az Egyesület gazdálkodása

 

IV.1. Az egyesület vagyonával való rendelkezés az elnökség hatásköre. A vagyon a befizetett tagdíjakból , a közhasznú jogálláshoz kapcsolódóan elnyert támogatásokból , adományokból , és a gazdálkodása eredményéből áll. A cél szerinti tevékenységből , illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és ráfordításokat elkülönítetten kell nyilvántartani. Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni.

 

A közhasznúsági melléklet tartalmazza:

1. a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket
2. ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit
3. valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges 32.§ szerinti adatokat , mutatókat
4. a cél szerinti juttatások kimutatását
5. a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségviselők felsorolását

 

 

 

Az Egyesület  elnöke köteles a szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről gondoskodni , illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt ( kérelmet) írásban kell az elnök részére megküldeni. Az elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni , amelyből megállapítható a kérelmező neve , a kért irat megnevezése , a kérelem teljesítésének ideje.

Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet , illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

 

IV.2. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel , hanem visszaforgatja a jelen alapszabályban írt közhasznú tevékenységek ellátására. Az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket , azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek.

 

IV.3. Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását – a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket , amelyekből megállapítható , hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van.

 

 

1. Az Egyesület ügyvezetése , képviselete

 

1. 1 Az egyesületet a hatóságok , bíróság előtt vagy harmadik személyekkel szemben az elnökség valamennyi tagja önállóan képviseli.. A bankszámla feletti rendelkezési jog az Elnök és Galyas József elnökségi tag által együttesen gyakorolható.

 

Az aláírási jog gyakorlása akként történik , hogy az Egyesület kézzel , vagy géppel írt , előírt , előnyomott vagy nyomtatott neve fölé a képviseletére jogosult személy nevét közjegyző által hitelesített módon önállóan aláírja.

 

V.2. Az Egyesület ügyvezetése :

Az egyesület ügyvezetését a 3 főből álló elnökség látja el. Az elnökség elnökét maga választja tagjai közül.

Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni , a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni , az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Ülései nyilvánosak , a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

Az elnökség tagjainak megbízatása 5 évre szól.

Az elnökség tagjai

 

1. Jóni Katalin  – elnök
2. Galyas József – elnökség tagja
3.  Galyas Gyöngyvér   – elnökség tagja

Az ügyvezetés  feladatai:

• az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó feladatokban a döntés meghozatala
• a beszámolól előkészítése , és azoknak a közgyűlés elé terjesztése
• az éves költségvetés elkészítése , és annak a közgyűlés elé terjesztése
• az egyesületi vagyon kezelése , a vagyon felhasználására , és befektetésére vonatkozó , a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása
• az egyesület jogszabály és alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése
• részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre
• a tagság nyilvántartása
• az egyesület határozatainak , szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése
• az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése
• az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálataés annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele
• az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés

 

Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

– az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi

– az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni

– az egyesület céljának elérése veszélybe került

 Az elnökség mindhárom tag jelenléte esetén határozatképes. Az elnökség – a szükséghez képest – legalább évente háromszor tart ülést – melyet az elnök hív össze.

Az ülést legalább 15 nappal a kitűzött időpont előtt, a napirend közlésével kell összehívni.

Bármely az elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

 

 Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg, döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a megjelent elnökségi tagok számát, a tárgyalt ügyek összefoglalását, a hozott határozatokat szó szerint és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.

 

1. Összeférhetetlenség

1.,  Nem lehet vezető tisztségviselő az , akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek , amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem menetsült.

2. Nem lehet vezető tisztségviselő az , akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak . Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak , az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
3. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az , akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
4. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet , akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozzák.

 

 

VII. Záró rendelkezések

VII.1. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló  2013. évi V. törvény , valamint az egyesülési jogról , a közhasznú jogállásról , valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV.  , valamint az Egyesület tevékenységére vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadóak.

VII.2. Az Egyesület feletti törvényességi ellenőrzést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség gyakorolja.

VII.3. Az Egyesület megszűnik , más egyesülettel való egyesüléssel , egyesületekre való szétválással , amennyiben megvalósította célját , vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált , és új célt nem határoztak meg , illetve tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

VII.4. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.

 

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

A fenti módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat megfelel az Egyesület hatályos létesítő okiratának. A fentiekben rögzített módosításra az Alapszabály alábbi pontjaiban bekövetkezett változás adott okot: I.1., IV.1., VI.1.,2., III.,V.2.

 

Ezen Alapszabályt a HEURÉKA  Regionális Egyesület a Hátrányos Helyzetű Emberekért Egyesület közgyűlése  2016.01.20.  napján fogadta el.

 

Nyíregyháza , 2016.01.20.

 

 

Jelen okiratot ellenjegyeztem 2016.01.20.  napján Nyíregyházán

Mezeiné Dr. Oláh Zsuzsa  ügyvéd